Hejj

Hajj. Illetve haj. Mégpedig az enyém.
Tegnap esti kocsmázás (azaz vendéglátóipari egység látogatása) után hazaértem, és a nappalinkban 12 igen elmélyült és hangos kisfiúval találtam szemben magam. Ez. meg. mi?!
Jah, lan-party. Én kérek elnézést.

Visszatérve a haj(j)ra. Büdös volt. A Dózsában, ha lett volna nálunk, késsel vághattunk volna egy-egy szelet cigifüstöt magunknak, és még repetázni is maradt volna elég.

Ma apám leparasztozott. Megtörtént eset, amiről írok. Akartam sütni Kittinek szülinapjára sütit, mert tegnap nem volt időm meg helyem rá. El is takarítottam szépen a konyhában azt a romhalmazt, amit Öcsi és kompániája hagytak maguk után. Kitaláltam, hogy palacsinta-tortát sütök. Ribizlilekvárosat. Nyammm nyammm. Mondtam apának is az ötletet, erre közölte, hogy a parasztok járkálnak át egymáshoz hétvégén süteménnyel. Mondtam, hogy tegnap volt Kitti szülinapja. Akkor is parasztos. Mondtam, hogy kössz. Szóval megvárom míg elalszik, és akkor fogok sütni. Addig felfedezem a Nikon F55 szépségeit :)

Ti pedig hallgassatok zenét. Különösen Juci, akire ráfér "a tükrös" szám után egy kis jó zene :D :



Ez yoo.