A végkifejlet előtt már voltak rossz előérzeteim. Ennek nem lehet hepiend a befejezése. Kizárt dolog. Zsugorodtam. Egyre kisebbre és kisebbre. Rövid idő múltán beigazolódni látszott sejtésem. Sajnos igazam lett.
Vége. Én, szegény, ököl-méretűre szűkülve is nagynak éreztem magam. Már nem tudtam mit kezdeni magammal, hát hatottam a többiekre. Együtt úrrá lettünk a minket bezáró felsőbb erőn. Beleremegett teljesen. Nem mintha ez lenne mindennapjaink fénypontja, de néha meg kell tennünk. Alapvetően mi szeretjük őt. Időnként viszont helyre kell rakni. Gatyába rázni. Ez történt ma este.
Hazaértünk.
Hatott.
No comments:
Post a Comment