Saturday, 23 February 2013

Blood everywhere

Harsany nevetes tori meg a szokatlan csendet. Minden piros. Foleg a padlo. Helyenkent sarga kacskaringos vonalak torik meg a monotonitas-erzetet.
Kek ruhasok futolepesben igyekeznek egyik embertol a masikhoz. Arcukon a faradtsag jelei - kozel a muszak vege, megis ugyanolyan teljes erobedobassal kell dolgozniuk, mint az elso 5 percben.

Fekszem az agyon, Boy George szol. A plafont bamulom - vakito fenyes a halogenizzo. Keresztezem labaimat s jobb kezem faradt ujjaival dobolom a basszust. Craig jelenik meg a bal oldalamnal.

-Elso alkalom?
-Igen.
-Nem tunsz idegesnek. Sot, talan tul nyugodt is vagy.
-Lattam mar ilyet.
-Igazad is van, nem kell ettol felni.

Letisztitja bal konyokhajlatom s felkaromra helyezi a mandzsettat.

-Eleinte kicsit szorit, de nem veszes. Utana jobb lesz.

Igazat szolt.

Felreneztem; tudtam, mi a kovetkezo lepes. Egy kis podiumon osszevisszasag, szekek es kabatok minden lehetseges egyuttelesi formaban. Az egyik szek ulesen egy oreg magnos radio, amibol hirtelen stilusvaltassal Freddie Mercury es a Killer Queen csendul fel - libaboros leszek ettol a daltol, barmikor hallgatom. Ezuttal nem igy tortent. Ezuttal semmi sem igy tortent.



Jo, nem eroltetem tovabb: vert adtam tegnap. Lecsapoltak rolam egy korsonyit. Ennek kovetkezteben nem igazan ittam alkoholt tegnap a hill bar crawl-on. Kepek hamarosan facebookon.

No comments:

Post a Comment