Jóóóó kis hétvége volt.
Péntek: Arzén és levendula, MAgyar Színház. Csodálatos kis krimibohózat, pompás dramaturgiai fogásokkal, amik engem mondjuk nem leptek meg. Én legalább ilyet várok el mindenhol. Ahol ez nem sikerül, bármilyen okból kifolyólag, azt lehordom. Itt hozom fel példának a szombati előadást, amit az Új Színházban láttunk. Shakespeare - Ahogy tetszik..., modern feldoglozásban. Ez már annyira modern volt, hogy tyű. Erről írtam is kritikát, de most nem másolom be ide. Legyen elég annyi, hogy értelmet adott a kritikán aluli kifejezésnek. A felénél fogtuk magunkat Zsófival, és elmentünk a Morrisonsba. Kritikusnak is kell lenni, mi azok voltunk. Bunkók, annak rendje és módja szerint. Nem kell minket szeretni, a néni pl. nagyon mogorván nézett ránk, mikor a 2. felvonás első percében elhagytuk a színház épületét.
VAsárnap hangversenyen voltam, csodálatos volt. Alapvetően nem szeretem a komolyzenét, de azért a BFZ nagyon ott van. Brahms zongoraverseny és Bartóktól 2 darab volt műsoron.
Egy kis zene, nagyon szép, tegnap kerestem rá:
No comments:
Post a Comment