Erről van egy jó sztorim. Csett. Judit, neked már mondtam. Zsófi, szerintem neked is, de nem tuti. Majd holnap, ha nem felejtem el.
Nem semmi hetet tudok magam mögött, és egy még mozgalmasabbnak ígérzőnek nézek elébe. Szerdán nagyim bokáját műtötték az Uzsokiban, mert elesett a múlt hétvégén otthon. Törés. Most fekvőgipsze van egy darabig, és egy műanyag székkel közlekedeik ki a klotyóra. ma voltam nála, és nagyon szeretnék minden nap ott lenni, és segíteni, mert rajtam kívül ezt senki nem tudja megtenni. Aki fizikailag alkalmas lenne a feladatra, az lusta vagy simén tojik az egészre. Nekem meg sajnos alig lesz időm holnaptól.
Anyu tegnap nagyon rosszul érezte magát, azt hittük, elcsapta a hasát. De nem. Éjjel apa bevitte az ügyeletre, ultrahang meg minden, ma reggel visszahívták. Délután meg is operálták vagbélgyulladással. Hála Istennek még perforáció előtt sikerült elkapni a kis sunyit, szóval csak egy csövön kihúzták és kész; nem kellett vagdosni. Anyut valszeg szerdán engedik haza, egy ideig nem vezethet meg nem dolgozhat, de az a legkisebb. Ma még innia sem szabad, 6 ezrelékes sóoldatot kap vénába még az éjjel. Szegény. Sajna Kerepestarcsán van a Flór Ferencben, oda pedig a 92-es busz jár csak, tehát apa kocsikáz majd minket minden nap oda.
A hetem további része:
hétfő - fél 3-3-ig suli, utána ruhapróba Pattyval
kedd - fél 3-ig suli, 4-től 5-ig keringő, 5-től 6-ig kémia, 7-től színház
szerda - ezt még nem tudom, de nem létezik, h ne legyen semmi...
csütörtök - nincs suli, 2-től biosz oktv (amit leszrok), 7-től színház
péntek - fél 3-ig suli, keringő nem tudom, h lesz-e. asszem. abroncsos, ha jól hallottam a híreket. aztán 7-től színház
szombat - szalagavató
vasárnap - ismerősi összejövetel nagyimnál, amire jó lenne elmenni, de valszeg keresztanyámékkal megyek, mert anyut nem kéne mozgatni olyan távolságra.
Nehéz az élet. Felnőttnek lenni, vagy majdnem-felnőttnek. Felelősnek. Komolynak.
No comments:
Post a Comment