tenemos mucho que hablar

hablar, hablar, tenemos mucho que hablar
spanyol (L)
és tényleg: sok mindenről beszélnünk kell. kellene, egészen pontosan. ez a szünet sok kérdést felvetett, amikból elég nagy mennyiséget én elvetettem már keletkezésük pillanatában. Vannak dolgok, amikről jobb, ha senki sem szerez tudomást. Minél kevesebb emberhez jut el, amit gondolok (nem az, amit mondok!), annál egyszerűbb az élet. Nekem legalábbis. Ezért írok az interneten - tudom, logikus támadás. Jogos, legfőképp.
Viszont ha belegondoltok, úgy Isten igazából, nekem van igazam. Ki keresne itt rám? Vagy a gondolataimra? Csak az, akinek személyesen is megemlíteném. Akkor meg?
hahahahha, nekem van igazam. Ennyi.
Néha nekem is lehetnek okos (...) gondolataim, amikre érdemes felkapni a fejed a bóbiskoláshoz közeli állapotodban.


Kicsit más vizekre evezve:
nem akartam. Komolyan. Legapróbb porcikám sem kívánta ezt. Az elején. Aztán...
Aztán. Aztán sodródott az árral. Először csendesen, mint egy kis patak, amelyik az aszály közepén örül, ha beleköpnek. Aztán jött az eső, és megduzzadt a kis patak. Esett, egyre csak esett. Már-már zuhogott. Így tartott ez napokig. Hetekig. Az eső elállt, de a patakot még táplálta az előző heti zuhatag. Egyszer csak egy torkolathoz ért a kis patak, beleömlött egy folyóba. Onnan nincs menekvés. Gondolatát igazolandó, nem lett. Egyelőre.

Várjuk, leginkább én várom, a folytatást. A végkimenetel mindig jó, csak happy eng létezik. Ha valami nem happy, az nem lehet az end. Rendkívül magyarosan kifejezvén a dolgok lényegét.

Zene.