i'm crazy but you like it

loca
loca
loca



Tegnap egész nap ezt énekeltük Domival. Tesin is, ping-pong közben. Nah az yoo volt :D Csajping-pong. Fájt. Mi, Domival, szokás szerint hoztuk a formánk: elhülyültük az egészet. Tiszta jenők voltunk. Hahaha, ez jó poén volt a csütörtöki darabban.
Jenő, mit csinált?
Elnézést, uram, de nem vagyok Jenő.
Nem?
Nem, a elgkevésbé sem. Én nő vagyok.
Igen. hüJENŐ.

Hahahaha :D

A tegnapi darab nekem viszont nem tetszett. Főleg, hogy elolvastam a régi feldolgozások elemzését az előadás előtt. Nah majd megírom a kritikát. Majd...

Bioszt kéne tanulnom, csütörtökön oktv és semmit nem készültem rá az órai meg a faktos anyagon kívül. Pfff. Ma átveszem az ökológiát. Értem ezalatt a könyv elolvasását.

Aztán drámázom, mert az a jó. Ma elkezdtem Ibsen - A vadkacsát olvasni. Szeretem Ibsent. A naturalista színház nekem általában bejön. Szabó Magdát is főleg azért szeretem olvasni, mert olyanakról ír csodálatos stílusban, amik velem is megtörténhetnek bármikor. Emberi sorsok, történetek, életutak. Engem ez érdekel. A pszichológia, a szociológia. Is. Ha nem vesznek fel az orvosira, akkor pszichológiára megyek. Vagy nem. Még nem tudom. Majd jövőre kitalálom. "Ej, ráérünk arra még!"

Puszi annak, aki google nélkül megmondja, honnan van az idézet.