és kisgyereket. Meg Várat.
Elmentem ma a BTK nyílt napjára. CSalódtam. Csúnya épület, az oda járó diákok nem tudnak útbaigazitást vagy akár térképet adni, az előadók tájékozatlanok a saját intézményüket illetőein, hát még az érettségi rendszerrel kapcsolatban. Csak csajok voltak a spanyol tanszékes beszélgetésen. Ez a legnagyobb bajom. Nem tudnám elviselni. Már az is sok néha, hogy 16-an vagyunk. Még úgy is, ha mindenkit szeretek közülük. Hihetetlen terhes és visszafogó társaság, ha csak lányokkal van az ember összezárva éveken (vagy akár csak napokon) keresztül.
MArad valszeg az orvosi, nah meg színművészeti. Vagy ahogy apa hívja, a ripacsképző. Petőfi is költő lett, pedig apja csepűrágónak nevezte a szakmabelieket. Ennnnnyi.
No comments:
Post a Comment